Láz, lázcsillapítás

A lázcsillapításban nagy bizonytalanságot tapasztalok az utóbbi időben betegeim szülei részéről. Emiatt igyekszem segíteni ezzel a fejezettel valamelyest a helyzet megítélésében.

A láz az immunrendszer védekező reakcióinak egyike. Megfelelőbb védekezési mód nem képzelhető el a szervezet saját védekezésénél pl. egy fertőzésben a kórokozó ellen. Nem célszerű emiatt a láz teljes megszüntetése, és ezzel együtt a beteg kiszolgáltatása a kórokozónak az immunválasz felfüggesztése révén. Persze a lázzal  összefüggésben lehetnek egyéb kellemetlenségei (fejfájás, végtagfájdalom, borzongás, "rossz közérzet", nyugtalanság, stb.) a betegnek, amelyek ugyancsak lázcsillapító adással szüntethetők.

 

Ezért a magas lázas tartományból igyekszünk csupán lejjebb terelni a lázat.  Különösen igaz ez az olyan vírus-fertőzésekben, amikor antibiotikum nem létezik a kórokozó kiirtására. Kivéve természetesen az idegrendszeri, immunológiai, szívbetegségek némelyike, vérképzőszervi - tartós betegségek, állapotok, amelyekben a lázat is el kell kerülnünk lehetőleg.

 

Normális az ember hőmérséklete 37,5 fokig. Láznak a 38,5 Celsius fok feletti hőmérsékletet nevezzük. Alatta, 37,5 Celsius foktól hőemelkedés van. 39 -40 fokig "magas láz"-ról, 40 fok felett "igen magas láz"-ról beszélünk. 

 

A láz sokféle okból jelentkezhet. Leggyakoribb oka valamilyen fertőzés folytán kialakult gyulladás, de létrehozhatja kiszáradás, nagyobb vérzés, nátrium-ion túlsúly, daganatos vérképzőszervi betegség, daganat-szétesés, központi idegrendszeri betegség is. 

 

Fizikai terhelés (pl. 2 km körüli futás vagy 20 percnél hosszabb intenzív fizikai munka) természetesen megemeli a hőmérsékletet a lázas tartományba - lázcsillapítás nem szükséges. A megtermelt többlethőt az ember leadja a környezetének.

 

27 Celsius foknál magasabb környzeti hőmérséklet (nyári kánikula, túlfűtött szoba) esetén a csecsemők hőpangás révén tudnak túlmelegedni, ami súlyos idegrendszeri következményekkel járhat. Ezt megelőzendő nagy melegben a csecsemő (újszülött) mellé hőmérőt célszerű  helyezni, és ha magasra emelkedne a hőmérséklet körülötte, akkor hideg vizzel telt PET-palackokat célszerű köré tenni. Ezek lehűtik körülötte a levegőt. (A hideg levegő nem száll fel, mert nehezebb a melegnél!) Ha ez nem bizonyulna elegendőnek, és túlmelegedne, ilyenkor fizikai hőelvonás is szükséges a lázcsillapító adás mellett.

 

38,5 Celsius fok alatt, panaszmentes betegnél nem kell lázat csillapítani. Kivétel a 3 hónapnál fiatalabb csecsemő, akinek már a 38 fokos hőmérsékletét is nagyon komolyan kell vennünk, észlelésekor sürgősen orvoshoz kell vinni. Ugyanis ő még nagyon szerény hőszabályozással rendelkezik, és emiatt ekkor még a későbbi életkorokban nagy lázat okozó betegségek is legfeljebb csak hőemelkedést okoznak.

 

 

 

Gyógyszeres lázcsillapítás.

 

 

 

A lázat és a lázzal gyakran együtt járó kellemetlen érzések jó részét a bizonyos hatásokra megemelkedő prosztaglandin szintünk okozza. És bármilyen furcsán is hangzik, de a lázcsillapítók nem a lázra hatnak csökkentőleg, hanem egy enzim-ciklusunkat, a COX2 (= cyclooxidáz 2) rendszert blokkolják. - Tudtuk meg az utóbbi években.

 

A lázcsillapítók hatására nem termelődik a megfelelő ingerre a szervezetünkben arachidonsavból prosztaglandin E2, ami oda vezet, hogy egy sor, a védekező és az allergiás folyamatok indításában szerepet játszó, lázkeltő anyag, immumfehérje, stb. termelése áll le addig, ameddig a lázcsillapító hatása tart. Ezért mostanában már "lázcsillapítók" helyett inkább prosztaglandin-gátlóknak vagy COX-gátlóknak is nevezzük őket. Ilyen ismeretek mellett a lázcsillapítás másként fest, mint korábban gondoltuk.

 

A korábban kedvelt "kombinált", "körkörös", stb. lázcsillapító kombinációk értelmetlenek lettek, mert egy enzimkör a blokkolását, leállítását követően továbbá nem blokkolható, viszont a gyógyszer-mellékhatások esélyei megsokszorozódhatnak. A keringésben maradt lázkeltők még dolgozhatnak jó ideig. Ezek ellensúlyozása gyógyszeresen lehetetlen, csak fizikai hűtéssel lehetséges.

 

Fontos cél az igen magas láz elkerülése, mert 42,6 Celsius foknál elkezdenek kicsapódni a fehérjéink, ami súlyos egészségkárosodást, halált is okozhat. A hőmérsékletünk csökkentésére tett praktikus javaslatunk ennek a gyakorlat által igazolt, biztonságos megoldását éri el. Ugyanakkor a szervezetünk nagyon pontosan szabályozza a lázunkat, a hőmérsékletünket (izzadással, anyagcsere-folyamatok, a vérkeringés átszabályozásával, stb.).

 

A lázcsillapítás kérdése tehát ma már úgy szól, hogy vajjon veszélyes magasságban van-e a beteg hőmérséklete? És a segítségünk nélkül, spontán le tud-e adni a beteg a környezetének annyi hőt, ami a számára biztonságos léthez kell, de a védekezéshez még elegendő marad? Vagy ezen helyzeten a hőtermelés gyógyszeres (lázcsillapítós) csökkentésével és hűtéssel segítenünk kell-e? A teljes láztalanság tehát egyáltalán nem elérendő cél betegség idején (az elérendő cél a gyógyulás), mert a láz a gyógyuláshoz vezető védekezésünk része, és a láztalanság a gyógyultság egyik jele lesz majd a betegség lezajlása után. Az egyes betegségek kezelésére vonatkozó részleteket szükség esetén az adott betegségben részletesen elmesélem.

 

Az otthoni gyakorlathoz praktikus tanács: lázas betegnél (39 fok alatt) elég a lázcsillapító alkalmazása. Nagyon fontos a korrekt (testsúlyra számított) lázcsillapító adag. Mivel a lázcsillapítók egyike sem a hőmérsékletünkre hat, hanem a lázkeltő anyagaink létrehozását végző enzimrendszerünket (COX) blokkolják, emiatt egy féle lázcsillapítót célszerű használni, a kombinációktól előny nem várható, csak mellékhatás tömeg. Nagyon fontos tudni, hogy a lázcsillapító mennyi ideig tartja a hatását, ez a hatóanyagokra jellemző érték. Orvostól célszerű megkérdezni!

 

Magas lázas (39 fok felett) és nagyon magas lázas (40 fok feletti) betegnél a lázcsillapító adáson kívül mindig kell fizikai hűtést is végeznünk.

 

A lázcsillapítók adagolása ma már csaknem külön tudomány. Életkor, testsúly, betegség, egyéni sajátosságok, gyógyszer-interakciók, stb. szerint szinte betegenként más és más a jó megoldás. Vannak hosszú hatású (Ibuprofen, Naproxensav) lázcsillapítók, amelyek 8-9 órán át hatnak. Vannak rövid hatású lázcsillapítók (a paracetamolt tartalmazók pl.: Panadol, Rubophen, Mexalen, Paracetamol, Benuron, stb.), és a többi, a közepes ideig (5-7 órán át) ható. Ezek egymással történő kombinációja a 3. adagtól követhetetlen. Nagy eséllyel túladagolást hoz létre. Ettől óvakodni kell. Viszont a hatásidőt (serum-felezési időt), mint egyik legfontosabb szempontot kell az adagolásnál figyelembe vennünk.

 

Lázcsillapítót egy héten túl csak szakorvosi javaslatra célszerű rendszeresen szedni.

 

12 éves korig szalicil tartalmú (Aspyrin, Kalmopyrin, Istopyrin, Eggosalyl, stb.) lázcsillapító adása tilos: heveny májelégtelenséget (Reye-syndroma) hozhat létre, különösen bárányhimlőben.

 

 

 

Fizikai hűtő eljárások.

 

 

 

Fizikai hűtő eljárást tehát akkor alkalmazunk, ha nem várható, hogy a magas lázas beteg a megtermelt hőjét a környezetnek olyan tempóban tudja leadni, hogy a lázcsillapítótól hamarosan közel láztalanná váljon.

 

A fizikai hűtő eljárások alkalmazása előtt mindig lázcsillapítót adunk. A fizikai hűtő eljárások alkalmazásának a számát a szükséglet határozza meg, igazán korlátozatlan: annyiszor érdemes végezni, amig a testhőmérséklet tartósan nem csökken 38 Celsius fok körüli értékre. Ezért is fontos, hogy az eljárásunk kíméletes és gyors legyen. Nem kell a beteget feltétlen a láztalanságig hűteni.

 

Régen a hűtőborítás (Priesnitz), törzsborítás volt az egyetlen hűtő eljárás. Ma már csak olyan helyeken alkalmazzuk, ahol nem áll rendelkezésre elegendő víz, más, hatékonyabb hűtő eljáráshoz. A hűtőborítást akkor végezzük helyesen, ha 15 másodpercenként cseréljük azért, hogy hőpangást ne hozzunk létre a gyorsan felmelegedő borítással. Ez a gyakori, ismételt hideg (állott vizes borogatás) viszont olyan erősen kínozza a lázas beteget, hogy ezért ma már nem használjuk. 

 

Még használatos manapság is a hűtőfürdő, azonban a jó kivitelezése csaknem megoldhatatlan, nem elég hatékony és sok időt (minimum fél óra!) vesz igénybe. A hideg víz használata kerülendő, mert azonnal vacogásra, azaz aktív izommunkával történő hőtermelésre vezet, ezzel növeli a lázat, vagy olyan magas pulzusszámot (túlzottan szapora szívműködést) okoz, hogy emiatt azonnal abba kell hagyni, tehát nem ér célt. Rendes kivitelezés (langyos vízzel) esetén bő vízzel, kb. fél óráig kell végezni. A gyermek észlelhetően emeli a víz hőmérsékletét. Ezen idő alatt kb. 1-1,5 fokot csökkenthetünk a lázon. 

 

Manapság a hűtő zuhanyt használjuk általában. Ennek egyetlen alkalmazási feltétele, hogy a zuhanyból jövő víz hőmérséklete biztosan beállítható legyen. 9 perc alatt éri el ugyanazt a hőmennyiség elvonást, mint egy fél órás hűtőfürdő. Kivitelezése: 9-10 percig, a beteg számára kellemesen langyos vízzel (ez kb. 32-34 Celsius fok) kell a bőrét folyamatosan, lágy zuhannyal zuhanyozni. Minél kisebb a gyermek, annál inkább célszerű vele együtt zuhanyozni.

 

A fizikai hűtést követően ismét meg kell mérni a lázat fél óra múlva. Mivel a hűtő eljárások a bőr felszínéről vonják el a hőt, ám a hő a mélyben (hasban, izomban) termelődik, a hűtés után újra ki fog melegedni a bőr. Emiatt arra kell számítani, hogy ismételni kell a hűtő módszert, bármelyiket is alkalmazzuk. Ez is a hűtőzuhany mellett szól. Mert ha 1-2-szer ismétlünk, még mindig 1 órán belül maradunk, míg 3 hűtőfürdő ideje a várakozási időkkel együtt hamar túllépi a 2-3 órát.

 

Teljesen eredménytelenek a tradicionális végtag- (homlok-) borítások lázcsillapítási célra, mivel a lázban a vérkeringés szabályozása úgy történik, hogy a végtagok keringését a szervezetünk minimumra csökkenti: "jéghideg" a kéz, a láb. Ezért ilyenkor onnan hőt gyakorlatilag nem lehet elvonni.

 

A lázas beteget nem szabad bebugyolálni, mert így nem tud megszabadulni a felesleges hőjétől. Célszerűbb kitakarni, szellős ruhát adni rá, és hűvös folyadékot bőven, kis adagokban, szaporán itatgatni vele.

A nem csillapuló lázzas beteg kórházba való. Állapota (kiszáradás, központi idegrendszeri betegség, stb.) valószínűleg infuziót kíván.

 

---

 

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

 

Oldal: Lázcsillapítás
Zengő Elemér dr., házi gyermekorvos honlapja - © 2008 - 2025 - gyerekorvos.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat